Térd sérülések osztályozása

A térdízület vizsgálata Anamnézis Sok sérülés típusos mechanizmus által jön létre.

Látták: Átírás 1 FEJEZET A szakroiliakális ízület károsodásai A szakroiliakális ízület sérülése esetén a diszlokáció és az idegfonatok sérülése okozhat tartós károsodást. A diszlokáció nélküli törések esetén elôforduló radiculopathia gyakran maradványtünet nélkül vagy enyhe maradványtünettel gyógyul. A radiculopathiát klinikai vizsgálatokkal perianális érzészavar és elektromiográfiás vizsgálatokkal lehet kimutatni.

Fontos ezért kideríteni legalább megközelítően a sérülés mechanizmusát. Ennek ismeretében már eleve számíthatunk bizonyos struktúrák károsodására, ezekre a manuális vizsgálat során is különös tekintettel lehetünk.

FM - Csak türelmesen! - Szikora Melinda 2018.04.24. német együttes kezelés

Fontos felmérni a subjectív panaszokat. A fájdalom jellemzői éles szúró, égő, tompa, sugárzó, bizonyos mozdulatra, vagy testhelyzetre jelentkező stb. Sok esetben fontos az időfaktor.

Nyílt sérülések esetében lényeges a lehetőleg 6 órán belüli ellátás, különben a szeptikus szövődmény veszélye megemelkedik. Basalis meniscus laesióknál néhány napon belül elvégzett reinsertió eredményei sokkal jobbak, mint a több héttel, vagy hónappal korábban bekövetkezett sérülés esetében.

Megtekintés A sérült mozgása önállóan, esetleg sántítva jár, lábát nem tudja terhelni, kényszertartásban van stb. Extensiós deficit látható jele például leggyakrabban kosárfül jellegű meniscus, esetleg dislocált elülső keresztszalag sérülésre jellemző.

Sajnos azok, akik túlterhelik magukat, vagy helytelen edzésmódszereket folytatnak, sérüléseket is szenvedhetnek. A sérülés típusa attól függ, hogy a szalagot milyen mértékű terhelés érte. Nagy sebességű mozgás közben bekövetkező traumánál a szalag állománya károsodik, kis sebességűnél csontos kiszakadás jön létre. A szalagsérülés függ az erőhatás irányától és az ízületnek a sérülés időpontjában elfoglalt helyzetétől. A szalagszakadások a sérülés súlyossága szerint osztályozhatók és kezelhetők, amit a következő táblázat szemléltet: Törések A csonttörések általában direkt ütés következtében jönnek létre, de szalagsérülésekkel együtt is kialakulhatnak ún.

Patella ficamnál szembeötlő jel az enyhén flectált kényszertartás mellett a patella kóros állása. Ízületi duzzanat, petyhüdt izomtónus szintén már első pillantásra feltűnő jel lehet. Fizikális vizsgálat Legelőször óvatos tapintással felderítjük az esetleges fájó pontokat, körülirt duzzanatokat, tapintható kontúreltéréseket. Látható ízületi duzzanat esetén megkíséreljük a patella balottálásával elkülöníteni az intraartikuláris folyadékot az extraartikuláristól.

A térd működésének animációja mi a csípőízület 3. fokának artrózisa?

Ezután az ízület funkciójának ellenőrzésével folytatjuk a vizsgálatot. Először az aktív mozgásokat nézzük, ezt a beteg saját maga fájdalomhatárig kivitelezi. Aktív flexió vagy extensió kiesése esetén gondolnunk kell a feszítő, illetve nyújtó apparátusban létrejött komplex sérülésre pl. Fájdalmas mozgáselakadás inkább odacsípődő szalag vagy meniscusrészre utal.

Ha jelentősebb flexiós vagy extensiós deficitet észlelünk második lépésként mi magunk ellenőrizzük manuálisan a sérült ízület passzív mozgathatóságát. A fájdalmas tartományokban csak nagyon óvatosan vizsgálódjunk, elsősorban mechanikai akadály meglétét keresve, közben azonban ne okozzunk a sérültnek szenvedést.

Ezt követi a stabilitás vizsgálat. Az oldalszalagokat nyújtott és kb. Izolált oldalszalag sérülés esetén ép hátsó tok mellett esetleg nem észlelünk kóros nyithatóságot, míg az enyhe flexiós helyzetben kikapcsolt hátsó tok stabilizációs hatás mellett már egyértelművé válhat a kóros lazaság.

A sagittális stabilitás vizsgálatára akut esetben elsősorban a Lachmann teszt használatos. Friss sérülteknél ugyanis az itt alkalmazott enyhe fok flexió még elviselhető, míg 90 fok körüli flexiót komolyabb sérülés esetén már ritkán bírnak.

Ilyenkor egyik kézzel a femur véget, a másikkal a tibia metafízist megragadva, egymáshoz képest próbáljuk előre, hátra elmozgatni a két ízfelszínt egymástól. A tibia kóros ventrális elmozdíthatósága elülső, dorsál irányú mozdíthatóság a hátsó keresztszalag sérülésére utal. Mivel sokszor nehéz eldönteni, hogy a sagittális lazaság inkább előre vagy hátra irányul, kétség esetén érdemes megnézni az un.

Calcaneus 3—4 hónap Számos kísérlet történt a törésgyógyulás serkentésére. Az így kifejlesztett módszereket használják — egyelőre csak kísérleti szinten — a csontdefektusok, ill. Az autolog osteoblasttenyészetek alkalmazása egyelőre homológ csontpótlással együtt történik. A beültetett sejttenyészet a vázként szereplő homológ csonttal gyorsabb gyógyulást eredményez, mint a homológ csont egymagában. Elnyúlt csontgyógyulás, csonthiányok és defekt álízületek kezelésében, sőt az asepticus protézislazulásokban is új távlatokat nyitott meg az osteoinductiv gének bejuttatása az érintett csont körüli lágyrészekbe.

Ennek kivitelezése: háton fekvő helyzetben mindkét lábat a magasba emelve a térdeket igyekszünk közel derékszögig behajlítani. Ilyenkor oldalról szemlélve hátsó keresztszalag sérülésnél az érintett térdnél a tibia fej kissé dorsál felé subluxálódik, látható térd sérülések osztályozása eltérést okozva az ép ellenoldalhoz képest.

Krónikus panaszok esetén jól kivitelezhető az elülső és hátsó asztalfiók teszt is. Ekkor a térdeket 90 fokos helyzetben tartva, az előlábakat rögzítve mindkét kézzel a tibia metafízist ragadjuk meg és próbáljuk előre vagy hátra subluxálni a femurhoz képest.

Eközben ujjainkkal érzékeljük a hamstring térd sérülések osztályozása esetleges feszülését, ami izomvédekezésre utal. Minden stabilitás vizsgálatnál fontos, hogy a beteg közben jól ellazítsa az izmait, különben az izomkompenzáció miatt könnyen fals negatív eredményt kaphatunk.

A szalagrendszer vizsgálata után végezzük el általában a meniscus teszteket.

Bár a szakirodalom számtalan meniscus próbát ismer, a gyakorlatban elsősorban a rotatiós vizsgálatot végezzük. Ilyenkor egyik kézzel a bokát megragadva egyúttal enyhe valgus vagy varus stresszet is alkalmazva enyhén komprimáljuk a külső vagy belső kompartementet.

Másik kezünk hüvelykujjával közben enyhe nyomást gyakorlunk a megfelelő femorotibialis résre.